Újabb lépés a zöldebb ipar és a zöldebb gazdaság felé, ipari szereplők kezdeményezésére a kormány észszerűsítené a parkolóban elhelyezett napelemek telepítését - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
A zöld átmenet egyszerre tartogat lehetőségeket és kihívásokat az infláció dinamikája szempontjából. Rövid távon valószínűleg fokozza majd az inflációs nyomást a jelentős beruházási igények és a termelési módszerekben bekövetkező változások miatt. Közép- és hosszú távon azonban a kínálati oldal pozitív hatásai, valamint a zöld technológiák kiforrottsága dezinflációs hatásokat eredményezhetnek, ami a zöldinfláció lehetséges enyhülését ígéri.
A csütörtökön közzétett új Eurobarométer felmérés szerint az európaiak túlnyomó többsége (93%) úgy véli, hogy az éghajlatváltozás súlyos globális problémát jelent. A megkérdezettek több mint fele (58%) gondolja úgy, hogy – a hirtelen energiaár-emelkedések és az ukrajnai orosz invázió nyomán felmerült gázellátási aggályok fényében – fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra való átállást. Gazdasági szempontból az európaiak 73%-a egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költségei sokszorosan meghaladják a zöld átálláshoz szükséges beruházások mértékét. Háromnegyedük (75%) egyetért azzal is, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés innovációt eredményez. A felmérés további érdekessége, hogy 7 tagállamban, köztük Magyarországon a megkérdezettek több, mint fele érzi úgy, hogy személyesen ki van téve környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és veszélyeknek.
Az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB csoport) újabb rekordszintre növeli a tiszta energiához biztosított finanszírozási volumenét, és kiterjeszti célzott, rendkívüli támogatását a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló legkorszerűbb stratégiai technológiákhoz és termékekhez biztosítandó gyártókapacitás kiépítésére - jelezte az EBB egy közleményben. A ma jóváhagyott csomag jelentősen hozzájárul az Európai Bizottság által „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című közleményben megfogalmazott célokhoz.
Az Európai Parlament a jobbközép törvényhozók ellenállása ellenére jóváhagyta azt a törvényt, amelynek célja a leromlott természeti ökoszisztémák helyreállítása a kontinensen. A jogszabály előírja, hogy az országoknak a szárazföldjeik és a tengereik 20%-án 2030-ig intézkedéseket kell bevezetniük a természet helyreállítására.
Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke szerint az Európai Uniónak évente több mint 620 milliárd euróra van szüksége a zöldfejlesztések finanszírozásához. Mindebben egy átalakított Európai Beruházási Banknak (EBB) lehet komolyabb szerepe. A cél az lenne, hogy az állami finanszírozás felhasználását a kockázatosabb fenntarthatósági projektekbe történő magánberuházások katalizátora legyen az EBB. De az EU szerint fontosak a zöldátállásban a célzott kereskedelmi megállapodások, valamint a demográfiai változások és a szakképzett munkaerő iránti igények kezelése is.
A jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja az üzleti szereplőket. Ez még inkább a gyors cselekvésre, a rendszereink fenntarthatóbbá történő átalakítására kell, hogy ösztönözze a szereplőket. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) meghirdette a Fenntartható jövőért díjakat, amelyek azokra a területekre összpontosítanak, ahol a rendszerek átalakítására a legnagyobb hatása van a vállalatoknak.
Harmadik alkalommal adta ki a K&H a fenntarthatósági indexét, az elsőként tavaly júniusban közzétett mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások (összesen több mint 31 ezer ilyen van Magyarországon) körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. Tavaly év végén valamelyest javultak a fenntarthatósági mutatók, idén nyáron azonban a felmérés azt mutatta, hogy a környezeti elkötelezettség, illetve az aktív megvalósítások visszaestek, helyette a társadalmi fenntarthatósággal foglalkoztak inkább a cégek, vélhetően azért, mert ezek a nehezebb gazdasági környezetben kisebb ráfordítással megvalósítható lépések. A jövőre nézve érdemes arra is számítani, hogy minden, ami nem zöld megoldás vagy technológia, egy idő után drágábbá válik.
A gazdasági, környezeti és társadalmi mítoszok ledöntéséről szólt a Green Policy Center Klímasemlegesség 2050 rendezvénye. Szó volt a zöld átálláshoz szükséges forrásokról, a koordináció kérdéséről, a vállalati döntéshozók felelősségéről, az egyéni hozzáállásról, valamint a népszerűbb vagy éppen kevésbé népszerű környezeti beavatkozásokról. Az esemény fő üzenetei közé tartozott, hogy mindenkinek érdemes kitekintenie a saját világából, együtt cselekedni, mert már nincs több idő arra, hogy csak tervezgessünk.
A Corvinus egyetemen tartott nemrég előadást Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, a téma a dekarbonizáció és a zöld átállás, valamint az olajipar jövője volt. Mondanivalóját az energiaátmenet nehézségeire, a hatályban lévő EU-s dekarbonizációs célok elérésének akadályaira fókuszálva építette fel, a szakember négy blokkra szedve, négy tanulság és konklúzió mentén igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy „elég-e az”, amit most teszünk a dekarbonizációért, illetve arra a kérdésre, hogy mit kellene még tenni annak érdekében, hogy csodával határos módon sikerüljön teljesíteni a vállalásokat.
Ukrán tudósok és építészek azt tervezik, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítése során javítani akarják a nemzet ellenálló képességét az éghajlatváltozással, illetve az orosz befolyásolással szemben. A tervek kapcsolódnak az ország újjáépítésével kapcsolatos nemzetközi követelményekhez, sőt az orosz légicsapások még "előnyökkel" is jártak a kitűzött célok megvalósításában – számolt be róla a Bloomberg.
A zöld innovációk gazdasági jelentőségéről volt szó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának első zöldinnovációs és energiahatékonysági expóján. Rengeteg olyan hazai termék, szolgáltatás, eljárás megvalósulása indult el az elmúlt évek során, amelyek a klímacélok magyarországi megvalósítását és egyúttal a hazai gazdaság versenyképességét, a zöld gazdasági átállását támogathatják. Hiába vagyunk azonban a kutatás és fejlesztés területén kiemelkedőek, ha az eredmények tényleges gyakorlatba, üzleti életbe való implementálása nem történik meg. Magyarország egyelőre átlag alatti a jó megoldások hasznosításában, és ahhoz, hogy ez pozitív irányba tudjon változni, az egész gazdaság, a társadalom, a vállalatok, a szabályozás, a támogatási rendszer összefogására, együttes gondolkodására van szükség.
Ideje eldönteni, hogy munkaerő vagy munkahely nem lesz, hogy a mesterséges intelligencia vagy a zöld átállás forgatja fel jobban a munkaerőpiacot. A Sustainable Tech konferencia délutáni panelbeszélgetése során arról is szó volt, hogy bár a jövőben nagy kihívásokat jelenthet az IA, vagy az újítások implementálása, mégis jelenleg az a realitás, hogy bizonyos iparágakban annak is örülni kell, ha minden nap elmennek dolgozni az emberek, vagy ha nem váltanak munkát egyik napról a másikra, a szomszéd marginálisan magasabb bérajánlata miatt. Közben az irodisták körében, különösen a fiataloknál már az is érezhető, hogy komoly elvárásokat támasztanak a munkahelyük felé, nemcsak elvárják, hogy fenntartható programok, célok legyenek az általuk választott vállalatnál, de ezekbe be is szeretnének vonódni. Nagy tehát a kontraszt a magyar, de más országok munkaerőpiacán is.
A kockázatitőke-befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük a feltörekvő startup ökoszisztémát, csak Magyarországon tavaly 60 százalékkal ugrott meg az innovatív, induló vállalkozások tőkevonzó képessége. A régió startupjai közül a környezeti fenntarthatóságot célzó, magas mérnöki hozzáadott értékkel bíró ötletek lehetnek a legversenyképesebbek. Ezen a téren két ígéretes fejlődési irány is mutatkozik: egyrészt a már meglévő hálózatok, épületek szoftveres optimalizálása például energiaközösségek révén, illetve a hardver-alapú technológiai váltás, így többek között szintetikus üzemanyag előállítása ipari szén-dioxid-kibocsátásból - áll a Hungarian Business Angel Network közleményében.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem olyan iparági és technológiai átalakulásokkal jár, ami a munkaerőpiacok formálódását is magával hozza. Egyes folyamatok csak részben alakulnak át, másutt viszont teljes szakmák szűnhetnek meg és alakulhatnak ki újak. A munkaerőpiac zöldebbé válásáról megjelent OECD tanulmány szerint a zöld átmenet okozta kihívások és kockázatok közül ugyan sok kezelhető a meglévő helyi munkaerőpiacok kiigazításával és fejlesztésével, de vannak olyan esetek is, ahol testre szabott politikákra lenne szükség. Az április 25-ei Sustainable Tech konferencián is foglalkozunk a technológia munkaerőpiaci és oktatási vonatkozásaival.
Az energiaválság, a szénerőművek reneszánsza, a politikai döntések és a pénzügyi piacok sokkhatásai a karbonkvóták piacát sem kímélte, a kvótaárak elképesztő volatilitást mutattak az elmúlt másfél évben, ezzel arra kényszerítve a megfelelési kötelezettséggel rendelkező vállalatokat - vagyis azokat az ipari termelőket és energiavállalatokat, akik az uniós kibocsátás-kereskedelmi szabályozás alá tartoznak - hogy sokkal tudatosabban tervezzék a működésüket. Rajtuk kívül, egyre több iparág szereplője fog a szén-dioxid-kibocsátási szabályozások alá bekerülni, nekik most az a feladatuk, hogy a pénzügyi piacok, a szabályozások, az energiapiac, az innovációk területén egyszerre jeleskedjenek, fenntartva a minél kisebb károsanyag-kibocsátású, de profitábilis üzletmenetet. Nem kis feladat, de a felkészülés és a kvótapiacokra hatást gyakorló tényezők ismerete segítséget jelenthet. Ezzel a céllal rendezett workshopot a Holt Global Group és a Pact Capital, akik április 18-án részt vesznek a Vállalati Energiabeszerzés és április 25-én a Sustainable Tech konferencián is.
Első alkalommal rendezzük meg a Sustainable Tech elnevezésű konferenciánkat, ami a fenntarthatóságon belül célzottan a technológia és klímasemlegesség közös pályájával foglalkozik. Olyan témákkal találkozhatnak a résztvevők, mint a tech-optimizmus, ami túlzott bizadalmat adhat a szereplők számára, hogy attitűdváltás nélkül is elérhetjük a 20-30 éves célokat, a finanszírozási környezetről, amivel a különböző méretű, zöld projekteket felmutató vállalkozások szembesülhetnek, a körforgásos gazdaság különböző iparágakban való lecsapódásáról, a digitalizációval járó előnyökről, valamint arról is, hogy a munkaerőpiacon milyen új veszélyekre kell felkészülni az új technológiák beköszönésével. A további témák, az előadók és a jelentkezés részletei ezen a linken érthetők el.
A klímaváltozás kapcsán sok szó esik az ipar, az áram- és távhőtermelő létesítmények, illetve a légiközlekedés, mint vállalati nagy szennyezők szerepéről. Bár a magyarországi bruttó üvegházhatásúgáz (ÜHG) kibocsátások több mint ötöde (22,1%) a lakossághoz kapcsolódott 2020-ban, ami nagyobb arány az ipar vagy az energiatermelés részesedésénél – mégis tagadhatatlan, hogy ez a kör nagy hatást tud gyakorolni az országos emissziók alakulására. A Green Policy Center összegyűjtött egy javaslatcsomagot arra, hogy az erőművek, az ipar és a légiközlekedés hogyan lehetne fenntarthatóbb.
Három főbb eredménye van az E.ON nemzetközi IElectrix projektjének, amelynek keretében megvizsgálta, hogy az akkumulátoros tárolórendszerek milyen mértékben jelentenek megoldást az energiaipari átalakulással kapcsolatos kihívásokra Németországban és Magyarországon – mutat rá a német hátterű cég a csütörtöki közleményében.
A svéd állami tulajdonú Luossavaara-Kiirunavaara Aktiebolag (LKAB) bányavállalat csütörtökön közölte, hogy hogy az ország északi részén fekvő Kiruna területén több mint 1 millió tonna ritkaföldfém-oxidot talált, amely a legnagyobb ismert ilyen lelőhely Európában. A ritkaföldfém nélkülözhetetlen nyersanyag többek között az elektromos járművek gyártásánál, Európa azonban a bányák hiányában jelentős kínai behozatalra szorul ebben - írja a Reuters.
Joe Biden visszalépését követően.
Teljes felelősséget vállalt a történtekért.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
